Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2026. szeptember 16. | családjog
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. Ez a teljes körű vagyoni rendezés elvét jelenti, hiszen valamennyi igény számbavétele és rendezése nélkül az igazságos vagyonmegosztás elképzelhetetlen.
A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül. A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.
A teljes körű vagyoni rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak a házasság fennállása alatt – az érzelmi kapcsolatra tekintettel – pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoztak. Így a vagyoni igények rendezésénél követelmény, hogy egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt.
A házastársakat a közös vagyonból megillető vagyoni hányad meghatározása fogalmilag feltételezi a vagyon aktív (dolog, vagyoni értékű jog, követelés) és passzív (teher, tartozás) elemeinek és értékének, illetve összegének a meghatározását.