Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. november 4. | öröklési jog
A rövid válasz: igen. Azonban lemondani az öröklésről kizárólag az örökhagyó életében lehet az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) úgy rendelkezik, hogy ha valaki lemond az öröklésről, akkor az ő helyébe az ő leszármazói lépnek. A lemondás a lemondó leszármazóira csak akkor hat ki, ha az írásbeli szerződésben így rendelkeztek, vagy ha a leendő örökös részéről történő lemondás a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.
Lehetőség van arra is, hogy a leendő örökös meghatározott személy javára mondjon le. Ennek azonban az a feltétele, hogy ez a személy is örököljön az örökhagyó után. Ha a lemondásról szóló írásbeli szerződésben az örökhagyó leszármazója nem jelöl meg konkrét személyt, akinek a javára lemond, akkor a lemondás a többi leszármazó javára szolgál.
A fentebb leírtakból kiderül, hogy az öröklésről lemondani az örökhagyó halála után már nem lehet. Ilyenkor, azaz az öröklés megnyílása után az örökös az örökséget visszautasíthatja. Főszabályként érvényesül az az elv, hogy az örökségből „csemegézni” nem lehet, azaz az örökös vagy elfogadja a teljes örökséget, vagy visszautasítja azt. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen. Ez alól két kivétel van:
Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza. A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.